Ilyen vagyok

Ha nincs ki mérjen, akkor is túlmutatok,
saját árnyékomon is átlépve járok.
Semmi nem formál egyformára már,
mert bennem létezik a mindentől eltérő határ.

Ha egyedül lennék az Univerzumban,
az énem akkor is mindenkitől másként lobogna.
Ha nem volna senki, aki kényszerítve jelez,
akkor is bennem élne mindaz, mi a sorból kivezet.

A végtelen térben járva is egyedül vagyok,
mégis minden lépésemben mást-mást adok.
Saját szabályokkal mástól másként létezek,
mert bennem él az, amitől minden sorból kilépek.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

VÉNASSZONYOK NYARÁNAK FÉNYE

Talán ezért szeretem ezt az időt,mikor a nyár már majdnem elköltözött,de még visszanéz egyszer az ősz előtt,és különös fényt hagy a föld fölött. Nem tudom, miért olyan különös,hogy minden egyszerre

A HISZÉKENYSÉG VÁMSZEDŐJE

Nem karddal jön, csak szépen rád mosolyog,és közben már a gyenge pontodon kopog.Mézes szavakkal közelebb hajol,s nem veszed észre, mikor álnokul átkarol. A jóhiszemű ember jót feltételez,nem gondolja, hogy mögötte

VÉGSŐ LEHETŐSÉGEK

Ha szürkül a fény, s közel hajol az este,ki mondja meg, mi fér még az életbe?A test felett a döntés súlya vár,s az ember mondhassa meg, mit magának szán. Nem

IPI-APACS, AKI BÚJT, BÚJT…

Gyermekkorunk udvarán futottunk,minden délután együtt voltunk.Nem kellett más, csak néhány jó barát,s máris kezdődhetett a vidám hajszánk. A játék megtanított jól figyelni,a jelekből a helyzetet megfejteni.Egy mozdulat is sok mindent

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!