Születésnapi paradoxon

Gyermekként vártad ezt a napot,
számláltad lassan a hónapot.
Most már az évek számolnak téged,
s te kínálod nekik a széket.

Ma újra torta vár reád,
körülvesz család, rokon, jó barát.
Pohár koccan, száll az ének,
egy évvel közelebb lettél a véghez.

Jó egészséget kívánnak,
hosszú jövőt, szebb világot.
A sors udvariasan bólint rád,
de nem javítja az útirányt.

A naptár új lapot terít,
egy régi évet temet itt.
A holnap szerényen integet,
számolja egyre fogyó léptedet.

A gyertya lángja vígan ég,
aztán elfogy, mint annyi év.
A füst magasba indul el,
minden köszöntő ennek ünnepel.

Ha volna díj a következetességért,
megérdemelnétek mindenestül rég.
Évről évre összegyűltök itt,
hogy megünnepeljétek: a vég közelít.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

IDŐZZÜNK CSAK EL…

A végtelenben csillagok fénye ragyog,a tér mélyén lángolnak távoli galaxisok.Az anyag, az energia és a tér valóság,de az idő is az, vagy csak gondolati alkotás? A tér befogadja a végtelen

VÉSZCSENGŐ!

Új világ nyílt, ahol gépi elme átkarol,s kérdésünkre pillanatok alatt válaszol.Tudása gyors, és szinte végtelennek látszik,miközben körülöttünk új jövő formálódik. Kérdezünk, s a mesterséges máris felel,gondolkodásunk helyett kész válaszokat emel.De

JOGOS…

Volt egyszer egy ember, ki hallgatott csendben,s hitte, hogy a jóság majd mindent tart rendben.Szívében még őrizte a tiszta, emberi lényt,s másokban is kereste a megértő reményt. Sok mindent lenyelt,

A KÖZÉPSŐ UJJ

Ökölben minden ujj egymásnak feszül,a középső ujj viszont áll rendületlenül.Nem jobbra mutat, balra sem néz,csak fölfelé bök: ennyi az egész. A törvény paragrafust farag,az ember közben egyre csak szalad.A szabály

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!