RÖVIDLEJÁRATÚ ILLÚZIÓ

Döntöttem végre, világjárásra útra kelek,
nem várok tovább, még megőszülhetek.
A félretett pénzemet most világkörüli útra váltom,
a világot bejárom, ez volt mindig is az álmom.

A nyugdíjas évek most itt járnak,
megtakarításom nem áll útjába semmi vágynak.
A jövőnek félretett sok szép vagyon
élményékké válik most idegen partokon.

Az ember mindenütt ugyanarra vágyik,
hogy boldog lehessen, míg a napja világít.
Én is ezt kerestem a nagyvilágban,
de még az illúzióm is elfogyott a világjárásban.

Nem lettem gazdag, de lett tapasztalatom,
s a világjárás emléke ott lapul a számlakivonaton.
A nagy kalandból bölcsen hazatérek,
s a képzelgésemből majd csak valahogy megélek.

S ha valaki kérdi, milyen volt a nagy utazásom,
csak ennyit felelek, mosollyal orcámon:
„Csodálatos volt! A világot meghódítottam,
reggel indultam, s este hatra már haza is jutottam!”

Méhes József
(Zümi bá’)

0 0 szavazatok
Vers értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest

0 hozzászólás

Megosztás:

Kategória további versei

Mezsgye

Határvonal, mely elválaszt, de köt is, a múltból hoz és jövő felé röpít, nem csak sáv, mely földeket választva hagy, hanem rajta át az ember is szárnyra kap. Állunk a

Kezdet és vég

A mély-sötétből csöndben indulunk, a születéssel mind titkokat hozunk. Kilenc hónap az anyaméh ölén, már bennünk él a mindenség-törvény. A gyermek szeme tiszta harmatán, megcsillan egy világ-áldás, áradás. Nem tudja

A tél meséje

A hajnal kék köpenyt terít a világra, apró fehér jelek rajzolódnak ki. A kíváncsi követek a tél birodalmából úgy érkeznek a pelyhek, mint hangtalan seregek. Súlytalan érintéssel csókolják arcomat, hűvös

Bányában

A bánya egy kísértő hősi hely, hol ember és föld együtt lehel. A mély-homályból fény tör elő, s a bányász-emlék hegycsúcsra nő. Csákány zeng, omlik a szén, a sötét vájat

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!
0
Szívesen fogadnám a gondolataidat, kérlek írd meg kommentben.x