RÖVIDLEJÁRATÚ ILLÚZIÓ

Döntöttem végre, világjárásra útra kelek,
nem várok tovább, még megőszülhetek.
A félretett pénzemet most világkörüli útra váltom,
a világot bejárom, ez volt mindig is az álmom.

A nyugdíjas évek most itt járnak,
megtakarításom nem áll útjába semmi vágynak.
A jövőnek félretett sok szép vagyon
élményékké válik most idegen partokon.

Az ember mindenütt ugyanarra vágyik,
hogy boldog lehessen, míg a napja világít.
Én is ezt kerestem a nagyvilágban,
de még az illúzióm is elfogyott a világjárásban.

Nem lettem gazdag, de lett tapasztalatom,
s a világjárás emléke ott lapul a számlakivonaton.
A nagy kalandból bölcsen hazatérek,
s a képzelgésemből majd csak valahogy megélek.

S ha valaki kérdi, milyen volt a nagy utazásom,
csak ennyit felelek, mosollyal orcámon:
„Csodálatos volt! A világot meghódítottam,
reggel indultam, s este hatra már haza is jutottam!”

Méhes József
(Zümi bá’)

0 0 szavazatok
Vers értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest

0 hozzászólás

Megosztás:

Kategória további versei

Barátság

Nem mérik arannyal, ezüsttel, nem vásárolhatod meg bűvölettel, mert az, ki adja önmagát, az adhat neked igaz csodát. A barátság csöndes vallomás, nem kér díszt, sem koronát, csak azt, hogy

A vihar dobszava

A szél először csak. zúg, mintha titkot hozna messziről. Fák lombjai susognak, feszül a levegő, valami közeleg. Felhők gyülekeznek, mint hadba vonuló seregek sötét lobogók alatt. Az égbolt mélyről morajlik,

A legmélyebb csend

A csend ölében lánggal éghet kín, nem kiált, csak mélybe hull, nem hív. A szó, ha szólna, könnyet oldana, de némaságban él mindörök fájdalma. Mint kőbe zárt titok, úgy él

Okosnak lenni

Elsőre hittem, hogy zseni vagyok, ész, az univerzum is csak általam lett kész. Aztán a valóság finoman megsúgta, ez most nem jött össze, te kis hülye puja.” Később már mondtam,

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!
0
Szívesen fogadnám a gondolataidat, kérlek írd meg kommentben.x