MANIPULÁCIÓ

Azt hisszük, szabad minden gondolat,
Nem hajlít minket másik akarat.
Pedig a manipuláció némán körbeér,
S értelmünk mélyén mégis célba ér.

Van, aki mondja: „Rám ez nem hat soha”,
Pedig nincs ember, ki kőből volna.
A legbiztosabb hit is megremeg,
Ha érkeznek a csendes, manipuláló jelek.

Villan a képernyő késő éjjelen,
S észre sem vesszük, mit érint csendesen.
Egy kép is képes irányt mutatni,
S a régi hitet lassan átalakítani.

Félelmeinket csendben felkutatja,
Gyenge pontunkat lassan kitapintja.
Vágyainkból sző láthatatlan fonalat,
S észre sem vesszük, merre visz a vonat.

A manipuláció ritkán durva kéz,
Inkább mosoly, amely bizalmat kér.
Nem emel hangot, nem tör ajtót rád,
Csak lassan átírja mindenki gondolatát.

A tagadás nem erős védelem,
Nem lesz tőle tisztább az értelem.
Aki azt hiszi, rá nem hat semmi,
Talán épp akkor kezd elveszni.

Nem szégyen az, hogy hat ránk a világ,
Hisz ettől nyílik bennünk sok virág.
Csak tudjuk azt, merre vezet utunk,
S ne mások írják végső mondatunk.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Az öngyilkos

Nem meghalni kíván, csak élni másként, de zárva minden út, s az ég határként. A terhek súlya roskaszt, összetör, a szív kiált, de hangja nem gyönyör. Még nem a halált

Hit, kétely, fanatizmus

A hit, ha él, mint láng lobog, s nem fojtja el, mit szív dobog. De hogyha kővé dermed el, börtönné válik hirtelen. Mert hinni kell és kérdezni, nem félni, inkább

Az ámokfutás kora

Az ámokfutás bennünk él, mélyen, rejtve, képernyők fénye mossa szét az elmét benne. Léptünk gyorsul, s ha megállnánk, félünk tőle, a csendben meghallanánk, mi megy bennünk tönkre. A gyermek is

Az árulás

Csak baráttól jöhet álnok döfés, így születhet csak igazi törés. Az ellenség szava nem dönt romba, aki közel volt hozzád, taszíthat porba. Az ellenség támad, nyíltan, keményen, sosem árul, hisz

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!