MANIPULÁCIÓ

Azt hisszük, szabad minden gondolat,
Nem hajlít minket másik akarat.
Pedig a manipuláció némán körbeér,
S értelmünk mélyén mégis célba ér.

Van, aki mondja: „Rám ez nem hat soha”,
Pedig nincs ember, ki kőből volna.
A legbiztosabb hit is megremeg,
Ha érkeznek a csendes, manipuláló jelek.

Villan a képernyő késő éjjelen,
S észre sem vesszük, mit érint csendesen.
Egy kép is képes irányt mutatni,
S a régi hitet lassan átalakítani.

Félelmeinket csendben felkutatja,
Gyenge pontunkat lassan kitapintja.
Vágyainkból sző láthatatlan fonalat,
S észre sem vesszük, merre visz a vonat.

A manipuláció ritkán durva kéz,
Inkább mosoly, amely bizalmat kér.
Nem emel hangot, nem tör ajtót rád,
Csak lassan átírja mindenki gondolatát.

A tagadás nem erős védelem,
Nem lesz tőle tisztább az értelem.
Aki azt hiszi, rá nem hat semmi,
Talán épp akkor kezd elveszni.

Nem szégyen az, hogy hat ránk a világ,
Hisz ettől nyílik bennünk sok virág.
Csak tudjuk azt, merre vezet utunk,
S ne mások írják végső mondatunk.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Seprűk

Az új seprű suhanva csillog, mint a fény, a por fél tőle, reszket mindenhol szegény. De bölcs a régi, nem rohan, csak nevet, tudja, a sarokok rejtik a szemét-tereket. A

Gondold meg

A tett vagy mulasztás az élet tengerén, árnyat vagy fényt szór a világ peremén. Amit teszünk, vagy csendben hallgatunk, mindig visszhangzik és örökké hordozzuk. A szándék is út, mely lélekből

Az örökkévaló

Az ember régóta kérdi, mi a mindenség titka, miért születik a világ, s mivé lesz holnapra? Tudás hiányában lelkéből szövi saját istenei arcát, az égbe rajzolta összes félelme vigaszát. Az

Csakis így

Alkoss. Ha nem jó, változtass. A jót mástól is fogadd el. Ha bármi tarthatatlan, engedd el. Méhes József (Zümi bá’)

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!