Nem szégyen, ha a haj lehull,
a fej határozott, változatlanul.
A fénylő koponya csupán jel,
a bölcsességnek kell a hely.
Aki mindig vállalja sorsát,
az nem rejtegeti homlokát.
Mosolyog, büszkén áll a fényben,
s tudja: haj nélkül is van érdem.
A kopaszság pecsét, erény,
az ész fénylik, mint napfény.
Nem szégyen az, csak új a kabát,
mely levetette a múlt baját.
Így hát barátom, ne keseregj,
ha tincseidből már kevesebb.
A jó arcnak kell a hely,
s a kopaszságban ez a jel.
Méhes József
(Zümi bá’)