Felvettem kabátom, mintha pajzsot vonnék,
s kiléptem abból, mit szívemben még tartanék.
Te hagytad, hogy menjek – oly könnyűn engedtél,
mintha nem is számított volna, hogy ott voltam én.
Méhes József
(Zümi ’bá)
- Méhes József
- KATEGÓRIA: LÍRAI
Tévedés!?
Megosztás:
Kategória további versei
Nem az számít…
november 23, 2025
Nem az számít, mennyi év várt, hanem, hogy tested-lelked mit csinált. Hogy percnyi időből mennyit élsz, s hogy álmaidban mennyit félsz. Hiába hosszú száz napod, ha üres szívvel álmodod. Az
Álom és valóság
november 23, 2025
Álmomban az enyém vagy – mert látlak, életemben az álmom vagy – mert várlak. E kettő együtt maga a lét, s az ember őrzi örök kettősségét. Ha kezed nem ér
Ne csak álmodj
november 23, 2025
Az álom-ábránd addig jó barát, míg ébreszt benned tett-csodát, de fogva tart, ha nem merész, s marad a sóhaj – semmibe vész. Csak képzelet nem ad igazgyöngyöt, csak édes árnyat,
Belső Napunk
november 23, 2025
A külső égbolt zúghat bármikor, vihar keringhet, porrá hullhat a rend, de bennem fényben oldódik a gond, s az örök Nap győz minden csend felett. Így hordjuk mind a titkot,