Légy éber és könyörtelen

Légy éber ott, hol hízeleg a gazság,
hol mézbe mártják mi rothadó hazugság.
Mert minden szó, mely gerinc nélkül éled,
új bilincset verhet a hallgatag népre.

Ne várd. míg a kövek is vérszagot lehelnek,
s az elmék is lesznek, mint mérgező permetek.
Mert nem maradt más, csak kifosztott lélek,
s félelemben összegörnyedt céltalan élet.

Légy éber ott, hol hízelgés és diktatúra terem,
hol szép szavakkal végleg bomlik a jelen.
Mert aki gyávasággal könnyű útra tér,
saját jövőjét ássa egyre mélyebre még.

Ne kíméld azt, ki lelket nyomorít meg,
ki gyermekszembe korai sötétet vet.
A romlottságot nem gyógyítja hallgatás,
mert csak újabb sírokat ás e haldoklás.

Légy könyörtelen minden álnokságra,
mely embert cserél olcsó árulásra.
És őrizd azt, mi emberré tart még:
a tiszta szót, a hűséget, az erényt.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Seprűk

Az új seprű suhanva csillog, mint a fény, a por fél tőle, reszket mindenhol szegény. De bölcs a régi, nem rohan, csak nevet, tudja, a sarokok rejtik a szemét-tereket. A

Gondold meg

A tett vagy mulasztás az élet tengerén, árnyat vagy fényt szór a világ peremén. Amit teszünk, vagy csendben hallgatunk, mindig visszhangzik és örökké hordozzuk. A szándék is út, mely lélekből

Az örökkévaló

Az ember régóta kérdi, mi a mindenség titka, miért születik a világ, s mivé lesz holnapra? Tudás hiányában lelkéből szövi saját istenei arcát, az égbe rajzolta összes félelme vigaszát. Az

Csakis így

Alkoss. Ha nem jó, változtass. A jót mástól is fogadd el. Ha bármi tarthatatlan, engedd el. Méhes József (Zümi bá’)

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!