HOLNAP

A tegnap végleg messze szállt,
magával vitte önmagát.
Hiába őriznéd, ami volt,
a múlt kapuja már bezáródott.

Hány szó maradt még odabent,
mit kimondani nem mertünk?
Hány ölelésre nem jutott idő,
hány búcsú lett kimondatlanul késő?

Azt hisszük, ráérünk még,
hogy vár reánk egy újabb év.
De fogy a perc, és fogy a nap,
s az élet észrevétlen elszalad.

Az élet nem áll meg miattunk,
nem várja meg, míg észbe kapunk.
A perc, ha egyszer elszaladt,
örökre néma múlt marad.

Ki mondta meg, hogy a nap felkel,
hogy új reményre ébredsz reggel?
Ki adta biztosan rá szavát,
hogy megérjük a holnap hajnalát?

Ne a sírnál mondd, hogy szeretted,
Ha életében elfeledted.
Ne akkor hulljon könnyed érte,
Mikor már nem jut el a lelke mélyére.

A tegnap elmúlt.
A mának mindjárt vége.
A holnap eljöttét senki nem ígérte!

Méhes József
(Zümi bá’)

0 0 szavazatok
Vers értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest

0 hozzászólás

Megosztás:

Kategória további versei

A KÖZÉPSŐ UJJ

Ökölben minden ujj egymásnak feszül,a középső ujj viszont áll rendületlenül.Nem jobbra mutat, balra sem néz,csak fölfelé bök: ennyi az egész. A törvény paragrafust farag,az ember közben egyre csak szalad.A szabály

BAGOLY AZ ERDŐBEN

Az erdő mélyén halkul a táj,a bagoly is az alkonyra vár.A fák alatt a csend megül,s az árnyék is szépen elterül.  Olyan természetes a helye,mintha mindig is ott lenne.A fa

MILLIÓK MONDJÁK

Fiatal voltam, pénzem sose volt,a holnap mégis szép reményt hazudott.Zsebemben apró, fejemben virág,s hittem, rám is vár még a nagyvilág.  A csóróság volt hű kenyerem,s a büszkeség tartotta még a

LELKÜNK RAJTA

Két apró cica az út kövén,reszketve ül a hideg közepén.Valaki sorsukról lemondott,s könyörtelenül az utcára dobott. A járda kövén nincs puha fekhely,a szél sem kérdi, fáznak-e reggel.A város mellettük közönnyel

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!
0
Szívesen fogadnám a gondolataidat, kérlek írd meg kommentben.x