Fecske-emlék

Gyerekkorom tanyájának még érzem az illatát,
istálló, fű, széna, abrak, éltető falatát.
Lovak fújtatása, tehenek kérődző csendje,
az idő kereke most visszaforgott bennem.

Két tehén az egyik oldalon, két ló a másikon,
lovak közt vízszintes farúd, vályúban jó falatok.
A délután békés volt, a nap fénye lágyan simult,
de hirtelen valami tört, s a nyugalom elcsitult.

A lovak bőre rángott, a tehén farkat csapkodott,
megérkeztek a böglyök, vérszívó martalócok.
Nyugtalan lett minden állat, az eső illata kelt,
a természet így súgott, „Eső jön, készülj, ember!”

De akkor hirtelen csoda történt a szemem láttára,
fecskék csaptak be sebesen az istálló ajtaján.
Cikáztak, suhantak, villámként hasították a teret,
s irtották könyörtelenül a légy-bögöly sereget.

Az állatok megnyugodtak, a szemem ámulva nézett,
mily rend van a világban, mily csodás a természet.
A fecskék könnyű röpte, a szárnyuk suhanása,
gyermekkorom szívébe örökre belevájva.

Olyan szépek voltak, s hasznosak az embernek,
hű segítőtársai minden tanyasi rendnek.
Nemcsak madarak ők, hanem az élet követei,
a remény, a folytonosság hű jelképei.

Augusztus végén a villanydrót gyászolt,
fecskék sora ült rajta, mert a nyár búcsút mondott.
Készültek messzi útra, Afrikába, melegebbre szálltak,
s a szívemben űrt hagytak, ahogy lassan távolodtak.

Gyerekszívvel mindig fájt ez a búcsúzás,
mert velük ment a fény, a nyár, a játék, a varázs.
De tudtam, visszajönnek, ha a tavasz újra kél,
s a szívem kapujában ismét reményt zenél.

És valóban, minden évben jöttek a kék égből,
visszahozták a derűt, a mosolyt, a reményből.
Mikor újra láttom villámként cikázni őket,
olyan, mintha visszatérnék, mint gyermek.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

HÁROM MADÁR

Ha három madár lennék, szállnék fenn az égen,s látnám, ahogy követem magam a légben.Egyik előre törne, széllel versenyt járva,másik kettő nézné őt a felhőkön túl szállva. Az egyik tudni vágyna,

RÖVIDLEJÁRATÚ ILLÚZIÓ

Döntöttem végre, világjárásra útra kelek,nem várok tovább, még megőszülhetek.A félretett pénzemet most világkörüli útra váltom,a világot bejárom, ez volt mindig is az álmom. A nyugdíjas évek most itt járnak,megtakarításom nem

NÉGY ÉLET

Van, aki mondja: „Gyermekem született”,s e szóval lezárja az új fejezetet.Hírül adja csupán, hogy új élet fakadt,de benne marad még a régi önmaga.  És van, ki így szól: „Anya lettem

SÜNIKE ŐSSZEL

Őszi szél fúj, hull a levél,kis sünike avarban él.Almát görget, makkot talál,puha fészkén álomba száll. Méhes József(Zümi bá’)

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!