Bocsánatkérés

Ha bárhogy is volt, de kárt okozol,
Szelíd szóval még jobban fokozol.
Bocsánatot kérni könnyű, semmi hangon,
Minden marad, nem változik, monoton.

Vegyél egy tányért, vágd a földre,
Darabok szóródnak szét a csöndre.
„Bocsánat!” – hangod csendbe száll,
a tányér továbbra is darabokban áll.

A megbocsátásért keményen küzdeni kell,
Tenni, helyrehozni, mert minden elszökel.
A szó csak illúzió, a tett az erő,
az változtat, hol a cselekvés jön elő.

Ne hagyd, hogy szavak altassák a bánatot,
A tett a tény, ami visszaadja a világot!
Tányérdarabok között nincs varázslat,
Csak ki tesz, az hoz rendet, új csodákat!

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Csak akkor, ha…

Mielőtt pálcát törnénk mások felett,nézzünk szembe, kik vagyunk mi ott bent.A szó csak akkor lesz igaz és súlyos,ha belső rendünk már szilárd és biztos. Régi hitek, beidegződések dolgoznak csendben,észrevétlen irányítják,

Mindenféle katyvasz

A világ nem börtön, igaz – csak kissé zárt,sok a lakat és kevés a kulcs hozzá.De ha nem nézünk oda, máris minden szabad,legalábbis papíron, elvben, tudatalattiban. Éjjel a fal hideg,

Sorsunk

A szóbeszéd rég súgta: az igazság futva utolér,a hazugság sánta lábbal messze soha nem ér.De fordult egyet a kor, s a rend most meginog,a futó hazugság győz, s az igazság

Kollektív őrület

Ha egymagad szólsz egy láthatatlanhoz,kórlap kerül a neved alá most.Ha tömeg súgja az elképzelthez ugyanazt,ott már a kollektív hit az úr, nem az agy. Képzelethez szólsz? Orvos jön érted,tömegben képzelegsz?

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!