Bocsánatkérés

Ha bárhogy is volt, de kárt okozol,
Szelíd szóval még jobban fokozol.
Bocsánatot kérni könnyű, semmi hangon,
Minden marad, nem változik, monoton.

Vegyél egy tányért, vágd a földre,
Darabok szóródnak szét a csöndre.
„Bocsánat!” – hangod csendbe száll,
a tányér továbbra is darabokban áll.

A megbocsátásért keményen küzdeni kell,
Tenni, helyrehozni, mert minden elszökel.
A szó csak illúzió, a tett az erő,
az változtat, hol a cselekvés jön elő.

Ne hagyd, hogy szavak altassák a bánatot,
A tett a tény, ami visszaadja a világot!
Tányérdarabok között nincs varázslat,
Csak ki tesz, az hoz rendet, új csodákat!

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Ilyenek vagyunk

Van, ki átgondolt értelemmel nézi a világot,s türelmes kérdésekkel kutatja az igazságot.Van, ki ködbe lép, a gyors válaszokra várvahiszi: más hangos szava a gondok orvoslása. Az egyik érti az idő

Miért kutyapicsázunk…?

A hangos gúny nem bizonyít bölcsességet,csak elfedi gyarló, akarnok képességeinket.Ki másokat nyom le, hogy magasabbra álljon,önmaga árnyékában botorkál vakvágányon. Nem kell mindig győzni, nem kell mindig vágni,néha elég csendben, másban

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!