Élj úgy, mint a Télapó

Az Északi-sark csendje hív,
hol hófödte tundra mesét ír.
A Télapó ott él magányban,
évente csak egyszer jár a világban.

A Télapó nem fél a magánytól,
nem némul el a hallgatástól.
A csendben él, s ott hallja meg,
mit mond a szél, mit súg a hegy.

Mint Télapó, ki messze él,
te is vonulj vissza néha, ne félj.
A zajból lépj ki egy-egy napra,
s pihenj meg saját gondolatban.

Tölts időt azzal, aki szeret,
az e-mail kapcsolat csak kereszt.
De a jelenléted ajándék, ne feledd,
spontán legyen, más is élje át veled.

Élj hát úgy, mint ő, nyugodtan,
ne rohanj, élj mindig boldogan.
A szeretet és tett itt az igazi hó,
mások lelke is legyen veled örökké jó.

Ha teheted, évente Te is csak egyszer menj emberek közé.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Magamnak lenni

Szeretnék önmagam lenni, de pechem, hogy minden reggel más fickó kel fel. Tegnap még filozófus, ma krumplis lángosos, holnapra ki tudja? Talán légtornászos. Magam után futok, mint csirke az udvarban,

A jó arcnak kell a hely

Nem szégyen, ha a haj lehull, a fej határozott, változatlanul. A fénylő koponya csupán jel, a bölcsességnek kell a hely. Aki mindig vállalja sorsát, az nem rejtegeti homlokát. Mosolyog, büszkén

A Tűztorony éneke

Régtől fogva áll a torony, idők viharán át, mint hatalom. Kő-bástyában múlt szava leng, ősök hűsége a falakban zeng. Harang szólt, ha láng közelt, őrködve intett, tűz van – emberek.

Boszi borozó

Sopron város oldalában, pince bújik mély homályban, Boszi borozó, jó tanyája, boros kedvnek szép hazája. Vörösborok vére csordul, pohár alján fénybe fordul, ki baráttal ül az asztalnál, annak szava messze

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!