ÚJRA MELEGÍTVE

Van, akit az élet mellénk rendelt egykor,
s van, kitől elválasztott az idő, jókor,
Attól még nem volt hiábavaló a múlt,
hogy egy darabig együtt vitt az út.

Az emlék nem lánc, ha szabadon viseljük,
nem börtön a múlt, ha helyén kezeljük,
mert lehet úgy nézni a tegnapi mára,
hogy közben a lábunk a holnapot járja.

Nem minden múltat kell visszahozni,
nem minden ajtón kell újra kopogni.
Van, amit végleg el kell engedni,
hogy újra megtanuljunk őszintén nevetni.

Nem kell a tegnapban sátrat verni,
nem kell minden régi álmot újra keresni,
a múlt legyen csendes útitárs,
ne vállunkra nehezedő, súlyos óriás.

Az emlék nem lánc, ha szabadon hordozzuk,
nem börtön a múlt, ha helyére rakjuk,
lehet úgy nézni a tegnapi mára,
hogy közben a lábunk a holnapot járja.

Mert ami elmúlt, nem lesz soha ugyanaz,
ha visszanézünk rá, más fényt kap minden arc.
Mi is változunk, mire újra visszanézünk,
mást látunk mindenben, mint amit akkor átéltünk.

Vedd tudomásul:
Újra melegítve csak a töltöttkáposzta jó!

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

A kétkedés határa

Kérdések nyithatnak kaput a tiszta tényre,az értelem útján halad a lélek mélyre.Ha azonban minden szó titkot sejtet,a tények elvesznek, s „bármi” megtörténhet. A tudás útján a kétely is vezeti léptünk,nem

Ilyen vagyok

Ha nincs ki mérjen, akkor is túlmutatok,saját árnyékomon is átlépve járok.Semmi nem formál egyformára már,mert bennem létezik a mindentől eltérő határ. Ha egyedül lennék az Univerzumban,az énem akkor is mindenkitől

Az utolsó csepp

Nem látszik még a vég, de roppan már a csend,Mint víz felett a jég, mely lassan megreped.Sejtjük: ami jön, nem old fel, nem enyhít majd,Csak szétszakít mindent, mit eddig eltakart.

Nem mindig bántani

Egy szó már ott van a szám szélén,csípős lenne, érezném is én,de valami bennem inkább visszatart,hogy nem kell minden helyzetben a harc. Az ész nem arra van, hogy fölé kerekedjek,hogy

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!