Gyermekként vártad ezt a napot,
számláltad lassan a hónapot.
Most már az évek számolnak téged,
s te kínálod nekik a széket.
Ma újra torta vár reád,
körülvesz család, rokon, jó barát.
Pohár koccan, száll az ének,
egy évvel közelebb lettél a véghez.
Jó egészséget kívánnak,
hosszú jövőt, szebb világot.
A sors udvariasan bólint rád,
de nem javítja az útirányt.
A naptár új lapot terít,
egy régi évet temet itt.
A holnap szerényen integet,
számolja egyre fogyó léptedet.
A gyertya lángja vígan ég,
aztán elfogy, mint annyi év.
A füst magasba indul el,
minden köszöntő ennek ünnepel.
Ha volna díj a következetességért,
megérdemelnétek mindenestül rég.
Évről évre összegyűltök itt,
hogy megünnepeljétek: a vég közelít.
Méhes József
(Zümi bá’)