Mit számít túlerő, ha ellene bátor szív dobog,
ha lelkek acélján nem ejt rést a sok-sok ok.
Két harcos áll a szélben, dacuk végtelen,
el nem futnak ők, szembenéznek névtelen.
Mert világ is ringhat négy erős karon,
s ha összeforr az akarat, az ég is lehajol.
A csata lehet vesztett, de nem veszhet a hit,
mely két szívben egyesülve lángra gyúlik itt.
S ha ketten maradnak, világ se dől össze,
mert az álmok tüze hajnalra nő messze.
A végsőkig állni, ez az ő parancsuk,
s míg él bennük hit, az idő is hatalmuk.
A szám nem határoz, lehetnek csak ketten,
de állnak a viharban, lánggal a testben.
Ha egy szív lobog, fény gyúl az égen,
ha kettő, fenséges tűz ég örök létben.
Méhes József
(Zümi bá’)