Karácsony

A konyhából fahéj illata száll,
minden porcikán béke jár.
A csend is beszél, suttog, mesél,
a szív hallgatja, s a csoda újra él.

A csomag nem számít, ha ki is nyílik,
ha a mosoly őszinte, már szép itt.
Az ajándék nem tárgy, nem pénz,
hanem hogy itt vagy – ennyi elég.

S ha valaki most egyedül van,
a csillagfény hozzá is halad.
Egy gondolat, egy halk ima,
a szív már nincs egyedül annyira.

S ha majd elcsitul a szent zene,
maradjon bent mindenkiben a béke.
Mert nem múló pillanatnak kellene lenni,
hanem valódi szeretetnek, mely értünk fog felelni.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

A villám

Az ég kettéhasad, fény szövi át az éjszakát, a szél kiált, a föld reszket, és a csend vérző fénnyel telik meg. Méhes József (Zümi bá’)

Az éjszaka

A nappal színekkel építi rendjét, az éj lebontja, s kitárja csendjét. Hol titkok zengenek hangtalanul, s az élet az öröklét nyomán alakul. Az éberség itt a legfőbb erény, kardja a

Két harcos

Mit számít túlerő, ha ellene bátor szív dobog, ha lelkek acélján nem ejt rést a sok-sok ok. Két harcos áll a szélben, dacuk végtelen, el nem futnak ők, szembenéznek névtelen.

A harc maga

Az ég alatt vad árny borult a tájra, a szél süvöltött, s tenger habja lángra. S a sziklák ormán, ott, hol vége az égnek, két nagy Erő feszült az öröklétnek.

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!