Karácsony

A konyhából fahéj illata száll,
minden porcikán béke jár.
A csend is beszél, suttog, mesél,
a szív hallgatja, s a csoda újra él.

A csomag nem számít, ha ki is nyílik,
ha a mosoly őszinte, már szép itt.
Az ajándék nem tárgy, nem pénz,
hanem hogy itt vagy – ennyi elég.

S ha valaki most egyedül van,
a csillagfény hozzá is halad.
Egy gondolat, egy halk ima,
a szív már nincs egyedül annyira.

S ha majd elcsitul a szent zene,
maradjon bent mindenkiben a béke.
Mert nem múló pillanatnak kellene lenni,
hanem valódi szeretetnek, mely értünk fog felelni.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Ember, mint gejzír

Izland földjén a csend, nem mint imádság,hanem mint teljesség és múlt-jelen világ.Magma, kő, tűz és jég egymástól nem fél,mint test és lélek külön – mégis egyként él. A táj kemény,

Ki, mit érdemel

Mindig nyíljon virág a sírodon,madár daloljon égi kóruson,patak csobogjon közeli partokon,fény táncoljon örökzöld lombokon. Ló legeljen sírodon – ne csak szó legyen,mert halmodon csak rét füve terem.Ne gyúljon mécses, ne

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!