Az irigység nem szégyen, hanem erő,
benned lüktet, mint rejtett dobverő.
Kicsit mar, de felébreszt – hajt,
és lehetsz az, kit holnap a többiek szidnak majd.
A munkahely klasszikus helyszín,
előléptetik Bélát – már jön is a tejszín:
Biztos benyalta magát, mondjuk, keseregve,
de közben érezzük, én is ott akarok lenni mellette.
Az irigység őszinte, nincs benne filter,
igazi érzés, nekem miért nincs, a kurva életbe?”
Ez nem gyűlölet, ez inspiráció,
csak keserű szájízzel tálalt motiváció.
Ez a világ, haver, így megy a menet,
egyik posztol, a másik meg epésen nevet.
Nélküle lapos lenne minden, mint a tó,
kell az irigység, mert ettől lesz nagy a show.
Úgyhogy éljen az irigység, ez magyar üzemanyag,
Nem zöld, nem bio, de legalább írtóra hat.
Nem dicsér, csak morgolódik – pont ezért szép,
mert az irigység azt jelenti – már érték vagy, érték!
Méhes József
(Zümi bá’)