Irigység

Az irigység nem szégyen, hanem erő,
benned lüktet, mint rejtett dobverő.
Kicsit mar, de felébreszt – hajt,
és lehetsz az, kit holnap a többiek szidnak majd.

A munkahely klasszikus helyszín,
előléptetik Bélát – már jön is a tejszín:
Biztos benyalta magát, mondjuk, keseregve,
de közben érezzük, én is ott akarok lenni mellette.

Az irigység őszinte, nincs benne filter,
igazi érzés, nekem miért nincs, a kurva életbe?”
Ez nem gyűlölet, ez inspiráció,
csak keserű szájízzel tálalt motiváció.

Ez a világ, haver, így megy a menet,
egyik posztol, a másik meg epésen nevet.
Nélküle lapos lenne minden, mint a tó,
kell az irigység, mert ettől lesz nagy a show.

Úgyhogy éljen az irigység, ez magyar üzemanyag,
Nem zöld, nem bio, de legalább írtóra hat.
Nem dicsér, csak morgolódik – pont ezért szép,
mert az irigység azt jelenti – már érték vagy, érték!

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Blauburger vére

Egy barátom tiszteletére! Kőszeg lankáin fürtök érnek, bíbor színük fényben égnek. Pincék mélyén a csend figyel, bor születik, mi szívre lel. Dombok ölét napsugár simítja, csillog a szem, ha a

Pitypang

Sárga Nap a fű fölött, szél viszi a vágyadat. Elpattan a pillanat, és újjászületik egy világ. Méhes József (Zümi bá’)

Aratás

(Régi aratások emlékére.) Hajnal bontja szét az éj köpenyét, harmat fénylik a fűszál hegyén. A föld lélegzik, frissen, halkan, búza tenger ring aranyban. A kaszások vállán súly a világ, markukban

Békéscsaba ébredése

Mikor a föld még puszta volt, sivár, az Alföld néma, árva rónaság. Csak szél sodorta múlt porát a tájon, s csend borult a végtelen határon. A török dúlt sokáig, utánuk

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!