Az árulás

Csak baráttól jöhet álnok döfés,
így születhet csak igazi törés.
Az ellenség szava nem dönt romba,
aki közel volt hozzád, taszíthat porba.

Az ellenség támad, nyíltan, keményen,
sosem árul, hisz nem volt szövetségben.
Ő küzd, mert ellened rendeltetett,
de nincs mit tépjen, mi összeköthetett.

A tett, amit a barát árulása okoz,
mélyre hatol és szúrásként fokoz.
Mert nem a testet, de lelket éri,
nem gyógyít, mert a barátot kivérzi.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Ember, mint gejzír

Izland földjén a csend, nem mint imádság,hanem mint teljesség és múlt-jelen világ.Magma, kő, tűz és jég egymástól nem fél,mint test és lélek külön – mégis egyként él. A táj kemény,

Ki, mit érdemel

Mindig nyíljon virág a sírodon,madár daloljon égi kóruson,patak csobogjon közeli partokon,fény táncoljon örökzöld lombokon. Ló legeljen sírodon – ne csak szó legyen,mert halmodon csak rét füve terem.Ne gyúljon mécses, ne

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!