Az árulás

Csak baráttól jöhet álnok döfés,
így születhet csak igazi törés.
Az ellenség szava nem dönt romba,
aki közel volt hozzád, taszíthat porba.

Az ellenség támad, nyíltan, keményen,
sosem árul, hisz nem volt szövetségben.
Ő küzd, mert ellened rendeltetett,
de nincs mit tépjen, mi összeköthetett.

A tett, amit a barát árulása okoz,
mélyre hatol és szúrásként fokoz.
Mert nem a testet, de lelket éri,
nem gyógyít, mert a barátot kivérzi.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Barátság

Nem mérik arannyal, ezüsttel, nem vásárolhatod meg bűvölettel, mert az, ki adja önmagát, az adhat neked igaz csodát. A barátság csöndes vallomás, nem kér díszt, sem koronát, csak azt, hogy

A vihar dobszava

A szél először csak. zúg, mintha titkot hozna messziről. Fák lombjai susognak, feszül a levegő, valami közeleg. Felhők gyülekeznek, mint hadba vonuló seregek sötét lobogók alatt. Az égbolt mélyről morajlik,

A legmélyebb csend

A csend ölében lánggal éghet kín, nem kiált, csak mélybe hull, nem hív. A szó, ha szólna, könnyet oldana, de némaságban él mindörök fájdalma. Mint kőbe zárt titok, úgy él

Okosnak lenni

Elsőre hittem, hogy zseni vagyok, ész, az univerzum is csak általam lett kész. Aztán a valóság finoman megsúgta, ez most nem jött össze, te kis hülye puja.” Később már mondtam,

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!