Az ámokfutás kora

Az ámokfutás bennünk él, mélyen, rejtve,
képernyők fénye mossa szét az elmét benne.
Léptünk gyorsul, s ha megállnánk, félünk tőle,
a csendben meghallanánk, mi megy bennünk tönkre.

A gyermek is már rohanni tanul,
Nem élni, csak reagálni, ahogy tud.
A jövő futópad, s mérgező ritmusát
előre írja szoftver és a kód-világ.

A verseny láza fertőz, mint a járvány,
a győztes is veszít, bár áll a pályán.
A rohanás nem sport, hanem vallás,
melynek papja a profit, s hívője a vásárlás.

Az idő nem ellenség, csak tükör,
melyben meglátjuk, kik voltunk belül.
Ha elcsendesedünk, talán halljuk még,
hogy a rohanás mögött ott lüktet a békés rég.

Az ámokfutás a jövő tömegsportja – mondják,
de talán csak addig, míg valaki megáll.
Mert a legnagyobb győzelem nem futva jön el,
hanem csendben, mikor önmagadhoz érsz el.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Háborús vészhelyzet

A kormány mondja: háború van, súlyos, komor,a szó úgy esett a népre, mint éjben a Thor.De nem lángol a ház, nem dübörög a föld,csak rendelet nő, s minden más eltűnő.

Vízióm a szárnyas magról

Megálltam csendben a tompa ég alatt,szürke por ült a fáradt ágak alatt.Szárnyas mag forgott hangtalan körén,mint eltévedt sors a mindenség ölén. Egy árva fa állt kőbe zárva ott,gyökerét betonba szorította

Az agresszió megítélése

Láng csap fel éjben, távoli ég alján,robaj ver visszhangot Irán sok falán.Hírek sodródnak szél hátán át,sorsokról suttog a megtört világ. Műhold tekint le a földre némán,képek beszélnek por és rom

Csak vagyunk

Galaxisok égnek a fekete éjen,hideg törvény mindegyik szemében.Nem hallják meg, ha van földi sikoly,pályájukon haladnak, mint néma boly. Ha meteorit, kisbolygó zúdul alá vadul,nem alku tárgya, vissza nem fordul.A becsapódás

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!