A villám

Az ég kettéhasad,
fény szövi át az éjszakát,
a szél kiált, a föld reszket,
és a csend vérző fénnyel telik meg.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Ember, mint gejzír

Izland földjén a csend, nem mint imádság,hanem mint teljesség és múlt-jelen világ.Magma, kő, tűz és jég egymástól nem fél,mint test és lélek külön – mégis egyként él. A táj kemény,

Ki, mit érdemel

Mindig nyíljon virág a sírodon,madár daloljon égi kóruson,patak csobogjon közeli partokon,fény táncoljon örökzöld lombokon. Ló legeljen sírodon – ne csak szó legyen,mert halmodon csak rét füve terem.Ne gyúljon mécses, ne

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!