A szürke alak

Irodák mélyén, zárt ajtók mögött,
tolla alatt mátrix-rend szövődött.
Más neve állt az írott sorok felett,
de ő készítette mindig az eredetet.

Nem harsány lény, nem fényes alak,
csak rendbe mártott, tiszta akarat.
Mint mély alap a ház alatt,
mely nélkül minden fal leszakad.

Mert amit alkotott, minden időt kiállt,
nem roppan össze, ha vádló kiált.
Kőbe nem vésték, mégis marad,
mint partot formáló, türelmes patak.

A szürke alak nem kér semmi hitet,
nem bizonyít, nem emel feleslegeket.
Elég neki, hogy tudja: vége, kész,
mit rá bízott az idő és a józan ész.

Méhes József
(Zümi bá’)

0 0 szavazatok
Vers értékelése
Feliratkozás
Visszajelzés
guest

0 hozzászólás
Beágyazott visszajelzések
Az összes hozzászólás megtekintése

Megosztás:

Kategória további versei

Blauburger vére

Egy barátom tiszteletére! Kőszeg lankáin fürtök érnek, bíbor színük fényben égnek. Pincék mélyén a csend figyel, bor születik, mi szívre lel. Dombok ölét napsugár simítja, csillog a szem, ha a

Pitypang

Sárga Nap a fű fölött, szél viszi a vágyadat. Elpattan a pillanat, és újjászületik egy világ. Méhes József (Zümi bá’)

Aratás

(Régi aratások emlékére.) Hajnal bontja szét az éj köpenyét, harmat fénylik a fűszál hegyén. A föld lélegzik, frissen, halkan, búza tenger ring aranyban. A kaszások vállán súly a világ, markukban

Békéscsaba ébredése

Mikor a föld még puszta volt, sivár, az Alföld néma, árva rónaság. Csak szél sodorta múlt porát a tájon, s csend borult a végtelen határon. A török dúlt sokáig, utánuk

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!
0
Szívesen fogadnám a gondolataidat, kérlek írd meg kommentben.x