A kétkarú mérleg

Nem kard, nem ágyú, nem tűz lobog,
a döntés az, mi embert jövőbe sodor.
A vas csak hallgat, a méreg pihen,
de a mérleg él, sorsunkban van jelen.

A mérlegben rejlik minden emberi sors,
a béke álma, s a pusztító rossz.
Ha jól tartják karjait, oltalom lehet,
ha nem – a föld vért iszik, sírokat nevel.

Tanuljunk hát a múlt nyomából,
a sírok szavából, a vér szagából.
S legyen a mérleg igaz kezekben,
hogy ember maradjon embernek.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Ilyenek vagyunk

Van, ki átgondolt értelemmel nézi a világot,s türelmes kérdésekkel kutatja az igazságot.Van, ki ködbe lép, a gyors válaszokra várvahiszi: más hangos szava a gondok orvoslása. Az egyik érti az idő

Miért kutyapicsázunk…?

A hangos gúny nem bizonyít bölcsességet,csak elfedi gyarló, akarnok képességeinket.Ki másokat nyom le, hogy magasabbra álljon,önmaga árnyékában botorkál vakvágányon. Nem kell mindig győzni, nem kell mindig vágni,néha elég csendben, másban

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!