A fal és a létra

Nem hős az, ki megment egy életet, csak érzi szívében az értéket. Nem dicsőségért nyúl a bajbajutott után, csak ember marad a baj fokán. Egy állat élete nem kisebb, mint

A hit csak fejünkben ragyog, és valljuk, úgy létezik a hit, hogy nem is látjuk. A valóság viszont nem kér hitet, se szót, csak türelmet, s még nyitottabb valót. A

Az ember oly sok mindentől retteg, fél, de van, ki vágyott fájdalomból él. Ha rossz másnak, az neki jó, mert úgy kívánja, a szenvedést örömként lobbantja lángra. A fájdalomhoz vágya

A vessző folytatás, remény és vágy, ha van még mit mondani, nyitott az ágy. De pont kell, ha elfáradsz, ha vége a dalnak, hogy teret hagyj végül az új szavaknak.