Van ilyen

Bajsza alatt kacsint a vén, tréfás szava mindig serény. Mondja nevetve, „Hej, bizony ám, nem csak a fiatalt hajtja a vágy!” A só ott csillog, csábít, hív, szívben a láng

Izzik a lég, a táj remeg, a spektrumból egy álom lebeg. Ott vagy a semmi felett, de hinni akarok, mert a szemem szeret. Bármerre nézek, minden tovaillan, ahogy a csók,

Beszélgettünk mélyen, s bennünk zenélt a csend, az ősz igazát hozta minden rezdülő szó-rend. A lelkem lassan lélegzett, mint fáradt őszi ág, s tudtam: a pillanattal játszik most a szikrázó

Völgyed csúcsa és a kelyhed gyönyör, tény,hol önmagára lel a lüktető remény.Nem kér a vágy, csak megérkezik belül,s az élvezet egyetlen pontba sűrűsül. Völgyed fölötti hegyen körkörös mozdulat,nem siet, inkább