Árnyékod átölel, bár nem érintesz,
tested a levegőn át is rám hatott.
Tekinteted perzsel, mint délben a Nap,
s a világ csendben vár, hogy megadjam magam.
Egy pillantás és többé nem lesz visszaút.
Méhes József
(Zümi bá’)
Árnyékod átölel, bár nem érintesz,
tested a levegőn át is rám hatott.
Tekinteted perzsel, mint délben a Nap,
s a világ csendben vár, hogy megadjam magam.
Egy pillantás és többé nem lesz visszaút.
Méhes József
(Zümi bá’)
Mindig, amikor teljesen körém zár az éjed, nem marad más, csak a lassú, biztos lényed. Én pedig engedem – csendben, szelíden, hogy a vágyunk ritmusát te vezesd végig bennem. Méhes
A hűség tiszta állapot, még megcsalás nem borítja el, a lélek benne, csendes tó, nem látszik még mi új kel. De mélyén ott lapul a kérdés, ami belénk mar, vajon
Félhomályban álltam, s a csend puha kendő, körém simult, mint mindent előre sejlő. A hangja hívott, lassan, mégis súllyal, mint aki tudja, milyen mélyre húz a szóval. „Vetkőzz” – mondta,
I. Lehet csak barátság…! Örök kérdés, hogy férfi és nő, csak barátként egymás mellett élhet ő, lehetnek-e ők tisztán, vágytalanul, vagy a szívekben láng lobbanhat valahol. Barátság szent, ha tiszta