Szeress, ha elkerülhetetlen, ölj!

Ha kell, szeress, s ne rejtsd el a szíved,
ne félj kimondani, ami benned éltet.
A vágy, a láng, a szenvedély vezessen,
s kötődésed soha meg ne rettenjen.

Ha kell, szeress, s ragyogjon minden óra,
legyen a léted más szívnek otthona.
Akarjátok, hogy egyek lehessetek,
s a létben tisztán egymásért égjetek.

De hogyha rád tör pusztító hatalom,
s a léted éltető fonalát vágná szét,
ne reszkess akkor – állj ki harcba, s tudd,
ha nem te ölsz, hát téged öl idegen kéz.

Ne bosszú űzzön, s ne vak gyűlölet,
de védd, mi benned emberi maradt.
Az élet szent – s ha védelme a tett,
az ölésben is igazság fakad.

Az élet útján így járhatsz egyensúlyban,
szeress, ahol lehet, s védd, ami marad.
Az egyik adja, a másik őrzi a lényeget,
a méltóságot, hogy ember maradhass.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Ami visszatart

Van benned álom, fénylőn lágy, de suttog egy hang, ne csináld! Nem más szól így, csak gondolat, mi benned él, s hatalmad ad. De lásd be, a gát csak képzelet,

A véletlen és a szabad akarat

Nincs véletlen, a rend öröktől fogva áll, az okság szövi egybe a létezés fonalát. Minden tettünk előzmény súlyát hordozza, s minden perc jövőt szül, törvényként hozva. Nincs szabad akarat –

A nemtudás bástyája

Itt e század, csupa fény, csupa zaj, Mindenki bölcs, csak ne kérdezd, mi a baj! Okos a telefon, a gazdája nem, De fotózni tud – már az is értelem! A

Ahol egyszer lomb voltál…

Ahol egyszer lomb voltál fent az égen, ne térj vissza gyökérnek a mélybe. Ha fényben jártál, ne vágyj újra árnyra, Ne add lelked át a múlt hatalmának. Mert lombként éltél,

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!