Spanyol viasz

Kezdetben hittem: enyém a csúcs, a végtelen,
mintha bennem sűrűsödne minden értelem.
Szavaimnak adtam túl nagy jelentőséget,
magam emeltem, s hittem, lettem mások öröksége.

Aztán jött csendben a józan felismerés,
nem volt benne zaj, csak tiszta megértés.
Mit én újnak hittem, rég kimondott szó,
nem bennem született minden, mi jó.

A spanyol viaszt nem én találtam fel,
csak későn érkeztem egy régi jelhez el.
Lehullt rólam lassan a hiúság rétege,
s tisztábban láttam, hol önmagam helye.

Nem az újdonság ad súlyt a szónak,
nem az, ha elsőként szólunk a világnak.
Hanem amit átélsz, ami benned éljen,
s amitől a gondolat valóban célba érjen.

Elengedtem végül a látszat fényét,
nem kergettem az üresség dicsőségét.
Nem akartam már többnek látszani, mint vagyok
csak azt megtartani, mi emberi alakom.

Mert ami igaz, az bennünk megszületik,
ha hagyjuk, hogy minden fölé épüljön itt.
Nem kell újraalkotni a világot egészen,
elég önmagunkat élni-adni hitelesen.

Most már tudom: nem kell különlegesnek lenni,
elég őszintén, a jelenben élni.
Mert minden érték bennünk kap helyet,
ha nem fedjük el hamis képekkel.

A spanyol viasz nem az én érdemem,
de nem is ez határozza meg helyem.
Hanem az, amit valóban megélek,
s amitől őszinte emberré válok végleg.

Így építem csendben a saját utam,
nem mások fényéből kölcsönzött aranyban.
Hanem abból, ami bennem igaz marad,
s amihez mindig visszatalálhatok magam.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

NE LEGYÉL TRÉFLI

Ne légy tréfli szavakban, tettekben, hitben,ne legyen más az arcod nappal, mint az éjben.Amit ma vállalsz, holnap is vállalnod kell bátran,ne kelljen kaserolnod magad utólag a világban.  Ne kend el

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!