Ajkaid tüzében élek, ott lüktetek,
szád ölelésében megtisztul mindenem.
Vágyam benned utat talál,
sóhajom sas-szárnyként az égbe száll.
Ha ajkaid közé engedem magam,
mint oltár lángja, úgy lobban szavam.
Szádban oldódik minden erő,
a gyönyör árja szent, örök idő.
+++
Imádom így, ha nyelved kutat,
völgyem kelyhében vulkán fakad.
Minden sóhajom lángra lobban,
nyelved gyújt bennem mindent izgalomra.
Völgyem csúcsán végig fut a kéj,
sóhajaimban ott ég a tájfun-élmény.
Átadom magam minden ingernek,
hogy ájulásig éljem át, mit élvezek.
+++
Így férfi s nő egymásra lel,
szájban forrás, s völgy csúcsában menny.
Az orális szeretkezés tiszta, szent,
örök ölelés, melyet a mindenség teremt.
Méhes József
(Zümi bá’)