Méghogy „Disznó”, méghogy „Áldozat”

A férfi, ha vét, csak „született disznó” marad,
mocskos ösztön hajtja, nem látja szabad.
A vágy benne tombol, mint részeg vihar,
s a bélyeg, mit kap, örökre kitart.

A nő, ha kilép a szent ház küszöbén,
„szegény, elhanyagolt” – mondják őt szelídén.
Nem bűnös a teste, csak áldozat ő,
kit sors és közöny tolt más ágyba elő.

Kettős a mérce, s kacér a világ,
egyikre szitok, másikra virág.
Holott mind a vágytól lesz hűtlen talán,
csak máz a mese, mit rákent a magyaráz.

Így ítél a világ – ő bűnös, ő szent,
pedig mindkettőt csupán élvezet vezet.
S a pikáns titok, mit a szomszéd se sejt,
tiltott gyümölcs mindig bódítóbb, mint a helyes.

Mert férfi s a nő egyaránt ember itt,
kik a testet, szerelmet, vigaszt keresik.
S míg mások ítélnek, ők suttogva nevetnek,
mert tudni, a tiltott gyümölcs mindig édesebb.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Van ilyen

Árnyékod átölel, bár nem érintesz, tested a levegőn át is rám hatott. Tekinteted perzsel, mint délben a Nap, s a világ csendben vár, hogy megadjam magam. Egy pillantás és többé

Délibáb

Izzik a lég, a táj remeg, a spektrumból egy álom lebeg. Ott vagy a semmi felett, de hinni akarok, mert a szemem szeret. Bármerre nézek, minden tovaillan, ahogy a csók,

Miért nem…?!

Beszélgettünk mélyen, s bennünk zenélt a csend, az ősz igazát hozta minden rezdülő szó-rend. A lelkem lassan lélegzett, mint fáradt őszi ág, s tudtam: a pillanattal játszik most a szikrázó

Mi ketten…

Völgyed csúcsa és a kelyhed gyönyör, tény,hol önmagára lel a lüktető remény.Nem kér a vágy, csak megérkezik belül,s az élvezet egyetlen pontba sűrűsül. Völgyed fölötti hegyen körkörös mozdulat,nem siet, inkább

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!