Méghogy „Disznó”, méghogy „Áldozat”

A férfi, ha vét, csak „született disznó” marad,
mocskos ösztön hajtja, nem látja szabad.
A vágy benne tombol, mint részeg vihar,
s a bélyeg, mit kap, örökre kitart.

A nő, ha kilép a szent ház küszöbén,
„szegény, elhanyagolt” – mondják őt szelídén.
Nem bűnös a teste, csak áldozat ő,
kit sors és közöny tolt más ágyba elő.

Kettős a mérce, s kacér a világ,
egyikre szitok, másikra virág.
Holott mind a vágytól lesz hűtlen talán,
csak máz a mese, mit rákent a magyaráz.

Így ítél a világ – ő bűnös, ő szent,
pedig mindkettőt csupán élvezet vezet.
S a pikáns titok, mit a szomszéd se sejt,
tiltott gyümölcs mindig bódítóbb, mint a helyes.

Mert férfi s a nő egyaránt ember itt,
kik a testet, szerelmet, vigaszt keresik.
S míg mások ítélnek, ők suttogva nevetnek,
mert tudni, a tiltott gyümölcs mindig édesebb.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

A nő vágya – lágyan

Mindig, amikor teljesen körém zár az éjed, nem marad más, csak a lassú, biztos lényed. Én pedig engedem – csendben, szelíden, hogy a vágyunk ritmusát te vezesd végig bennem. Méhes

Hűség, vagy mi…?!

A hűség tiszta állapot, még megcsalás nem borítja el, a lélek benne, csendes tó, nem látszik még mi új kel. De mélyén ott lapul a kérdés, ami belénk mar, vajon

Vetkőzz, mondta…

Félhomályban álltam, s a csend puha kendő, körém simult, mint mindent előre sejlő. A hangja hívott, lassan, mégis súllyal, mint aki tudja, milyen mélyre húz a szóval. „Vetkőzz” – mondta,

Csak barátság, vagy vágy?!

I. Lehet csak barátság…! Örök kérdés, hogy férfi és nő, csak barátként egymás mellett élhet ő, lehetnek-e ők tisztán, vágytalanul, vagy a szívekben láng lobbanhat valahol. Barátság szent, ha tiszta

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!