Magamnak lenni

Szeretnék önmagam lenni, de pechem,
hogy minden reggel más fickó kel fel.
Tegnap még filozófus, ma krumplis lángosos,
holnapra ki tudja? Talán légtornászos.

Magam után futok, mint csirke az udvarban,
de mindig elcsúszom egy banánhéjban.
Utánam rohanok, s közben visszaintek,
mint identitás-kerék a durrdefektnek.

Maszkjaim vitáznak, ki hordja a fejet?
Az egyik komolykodik, a másik nevet.
Az önmagam-ügy nálam már komédia,
a valódi énem már hawai-ban nyaralna.

Identitásom pingpongozik velem,
a labda a múlt, az ütőm meg a jelen.
Épp nyernék magam ellen, de hirtelen cselből,
szélvészként futok ki ebből a teremből.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

A sturcspirál

Az égen szállva hirtelen fordul a gép, a sturcspirál pokla hív, vesztő körökbe lép. A belső szárny már nem emel, csak újra átesik, a föld felé rohansz, ha a mozdulat

Élj úgy, mint a Télapó

Az Északi-sark csendje hív, hol hófödte tundra mesét ír. A Télapó ott él magányban, évente csak egyszer jár a világban. A Télapó nem fél a magánytól, nem némul el a

A pénz illatai

A pénz szagtalan csak annak, ki bírja, kinek énjét nem égeti hiánya. De aki nélkülözik, az érzi minden éjben, hogy a pénz szaga – maga az élet vére. A pénz

Füstöl a fű

Füst gomolyog, lassan száll az égbe, gondolat repül, szabadon, zenére. Meglazul az idő, a percek szétesnek, álmok születnek, mert a valóság részeg. Könnyű a test, mint hajó a vízen, a

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!