Irigység

Az irigység nem szégyen, hanem erő,
benned lüktet, mint rejtett dobverő.
Kicsit mar, de felébreszt – hajt,
és lehetsz az, kit holnap a többiek szidnak majd.

A munkahely klasszikus helyszín,
előléptetik Bélát – már jön is a tejszín:
Biztos benyalta magát, mondjuk, keseregve,
de közben érezzük, én is ott akarok lenni mellette.

Az irigység őszinte, nincs benne filter,
igazi érzés, nekem miért nincs, a kurva életbe?”
Ez nem gyűlölet, ez inspiráció,
csak keserű szájízzel tálalt motiváció.

Ez a világ, haver, így megy a menet,
egyik posztol, a másik meg epésen nevet.
Nélküle lapos lenne minden, mint a tó,
kell az irigység, mert ettől lesz nagy a show.

Úgyhogy éljen az irigység, ez magyar üzemanyag,
Nem zöld, nem bio, de legalább írtóra hat.
Nem dicsér, csak morgolódik – pont ezért szép,
mert az irigység azt jelenti – már érték vagy, érték!

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

A káposztalepke

Fehér szárny lebben a kerti csendben,káposztalepke száll könnyed lendületben.Zöld levelek közt harmatra talál,hol szél és illat csendesen összezár. Napfény kíséri lassú útján,szárnya fehérlik a zöld levelek súlyán.Nem kér sokat, csak

Óda a csülkös, körmös pacalról

Ez nem holmi étel, amit csak úgy dobnak,ez olyan dolog, amit kivárnak, hagynak.Bogrács alatt ropog rendesen a tűz,ami jó, az sose készül gyorsan, hirtelenül. Nem étel ez csupán, hanem lassú

Minden, mindenben

Egy álom, mely épp megszületne,mikor dörömbölés lép hirtelen a csendbe.Mint szél, mely letépi a virágot,mielőtt még kibontaná szirmát a világon. Az alkotó, ki művét félbehagyja,ott elmúlás az üres lapok alja.Mert

Azt gondolom, hogy Te azt gondolod

Azt hisszük, látjuk már a másik gondolatát,mintha titkos könyvét lapoznánk át egy éjszakán.Nem kérdezünk – ítélünk, hangtalan, keményen,sorsokat döntünk el egyetlen gondolt sejtéssel. Az ember nem attól fél, amit hall,hanem

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!