Harmatcsepp

A harmatcsepp apró, mégis egész,
benne a világ kerek és mesés.
Tükör, mely visszaad egy darab eget,
és megszépíti a legegyszerűbbet.

Minden reggel újra születik,
és minden reggel el is veszlik.
Mégsem szegényebb soha a táj,
mert a szépség nem fogy, csak továbbáll.

Ha ránézek, az idő megpihen,
a perc kisimul, s lassúbb lesz velem.
Egy cseppnyi fény tanítja a szemet,
hogy a kicsiny is hordhat végtelent.

A rét frissebb, a szíved könnyebb,
mert láttál valamit, ami nem kér többet.
Egy cseppnyi fény elég volt ahhoz,
hogy másként nézz a mindenkori naphoz.

Mire tovább indulsz, a harmatcsepp már nincsen,
csak benned fénylik egy aranyló tincsen.
Egy áttetsző szépség, egy mindig tiszta jelen,
mit lelkedben nem töröl el soha semmi sem.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

A nosztalgia

A nosztalgia selymes, langyos öncsalás,emlékekből font érzelmi maszturbálás.Tegnap még szidtuk a létet dührohamokban,ma „boldog idők” laknak ugyanazon romokban. Közös nosztalgia: társas önkielégítés,kollektív sóhajokkal végzett múltsimítás, merítés.A szégyenből tanulság lesz, a

Ilyen (is) az élet

A gyermek tiszta lelke még csodákban hinni mer,Míg rá nem omlik lassan a könyörtelen rendszer,S megtanulja, hogy e föld sokszor farkast nevel,Ki gyenge társát mosolyogva nyeli el. A pénz hideg

Harka

Itt a Harka méltóság nevét őrzi a régi igazság,ki a törzsszövetségben volt, mint ítélő magasság.Időbe vésve maradt itt, mint halványodó emlék,a köré nőtt egy falu s az erdős, szelíd vidék.

A csend súlya

Nem attól nagy az ember igazán,ha hangja átzúg mindenki akaratán.Van csend, amely többet mond mindenkinek,mint száz kimondott, üres üzenet. A folyó sem siet a tengerig,mégis minden útja oda visz.A türelemnek

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!