A kormány mondja: háború van, súlyos, komor,
a szó úgy esett a népre, mint éjben a Thor.
De nem lángol a ház, nem dübörög a föld,
csak rendelet nő, s minden más eltűnő.
Ki támad ránk? kérdik némán,
de nincs, ki érdemest mondana már.
Csak papírok suhogása hallik a csendben,
s a hatalom ül, mint vihar a fellegekben.
Hisz tank nem dübörög az úton,
csak álnok szó kering a sajtón.
Fennmaradását szolgálja annak,
ki a hatalmát féltve markát ökölben tartja.
Mert a háború nemcsak fegyver,
lehet törvény és rendszer.
Lehet csendes átalakulás,
mely után nincs visszafordulás.
A háborús vészhelyzet súlyos szó,
nem dísz, nem eszköz, hanem való.
Ha kimondják, felelősséget követel,
nem csak a néptől engedelmességet.
A nemzet több, mint térkép és határ,
több, mint papír és rendelet, mi sarokba zár.
Közös hit és bizalom, mely összeköt,
Most félelemmé változik, s lassan összedől.
A rendeleti kormányzás fennmaradása érdekében
senki ne provokáljon valódi háborút!
Méhes József
(Zümi bá’)