Gyepszél

Tokaj felé az ember indul lelkesen,
hol hegy, víz, bor beszél veled csendesen.
Ott vár egy hely, hol megpihen a szó,
a Gyepszél panzió: a nyugalmat adó.

Itt a vendég nem sorszám, nem név,
hanem valóság, aki megérkezett épp.
A ház figyel rád, csendesen ölel,
és megtart, míg a világ odakint siet.

A „gazda” mosolya nem tanult forma,
szívből jön, mint a napfény sugara.
Egy jó szó, egy tanács, egy kedves figyelem,
máris otthon vagy, s ezt észre sem veszed.

A Gyepszél panzió emlék marad,
ami nemcsak fénykép, hanem érzés maga.
Egy belső hely, ahová visszatérsz,
ha zajos lesz a világ, és csendet kérsz.

Tudni fogod, bármerre is visz az utad,
hogy van egy hely, mi mindent megmutat.
Tokajban, ahol szív, táj, emberség összenő,
a Gyepszél panzió az, mi lelkedet megőrző.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

JÓKÍVÁNSÁG

Álljon a stelázsid roskadásig tele,legyen minden polca jóval megrakva, telve.Befőtt, lekvár, méz és finom falatok,hirdessék, hogy nálad jól telnek a dolgos napok. A stelázsi nem más, mint gondoskodás,mögötte sok munka,

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!