Dicsfény vs Ellenfény 2

Martinovicsban több volt mindig a hiúság,
mint tiszta hit vagy fellobbanó láng.
Nevét akarta hallani nagyon,
mint harangszót ködös hajnalon.

Papnak, tudósnak hívták és merésznek,
ki új világot ad majd a jövőnek.
Pedig sokszor minden csak cifra szó maradt,
mely omló vakolatként szétporladt.

A bécsi udvar is csak addig tűrte csendben,
amíg hasznot talált a besúgó nyelvben.
Aztán egy reggel ráborult az ég,
mint omló pincére a rothadó fedél.

Nem jakobinus hős volt igazán,
csak törtető árny a múlt falán.
A bécsi udvar sem szerette, ha a besúgó átveri,
ezért a törtető hazugot nyaktiló alá rendelik.

A vérpad árnya túl hosszúra nyúlt,
a Generális-kaszálón a vér ömölve folyt.
Ott állt a Vérmezőn gyáván, sápadt homlokával,
a tiló előtt ájultan omlott össze elárult társai haláltusáját látva.

De az új korok kovácsai új arcokat vertek rá,
és a múlt sötétjére ünnepi fény száll.
Utak, terek, márvány emlékmű őrzi a nevét,
amik nem mutatják törtető, áruló lelke rejtekét.

Ha félrevonjuk a függönyt,
nem látni ott nagy hőst.
Csak ki nagyravágyásként túl magasra tört,
s végül saját romlásába dőlt.

Ez a vers nem totális állítás,
csak más irányú mellé látás.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

NE LEGYÉL TRÉFLI

Ne légy tréfli szavakban, tettekben, hitben,ne legyen más az arcod nappal, mint az éjben.Amit ma vállalsz, holnap is vállalnod kell bátran,ne kelljen kaserolnod magad utólag a világban.  Ne kend el

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!