Ahol egyszer lomb voltál…

Ahol egyszer lomb voltál fent az égen,
ne térj vissza gyökérnek a mélybe.
Ha fényben jártál, ne vágyj újra árnyra,
Ne add lelked át a múlt hatalmának.

Mert lombként éltél, széllel daloltál,
fényből ittál, s reményt faragtál.
A gyökér mindig sötétben hallgat halkan,
te viszont ragyogtál s éltél a Napban.

Ne térj vissza, ha hív a régi múlt,
onnan nincsen többé ismét visszaút.
Aki egyszer szállt, ne csússzon vissza,
mert szárnyát tépi le a föld, s a szikla.

Légy hű magadhoz, ne a tömeg zajához,
ne hajolj le másoknak ámító szavához.
Igaz emberként ne kérj tapsot,
hanem szívvel-ésszel építsd a sorsod.

Őrizd magad, mint lángot az éj,
mint fát, mit nem hajlít meg a szél.
Aki egyszer lomb volt, az ott marad,
mert te is ott vagy igazán, igazán szabad.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

NE LEGYÉL TRÉFLI

Ne légy tréfli szavakban, tettekben, hitben,ne legyen más az arcod nappal, mint az éjben.Amit ma vállalsz, holnap is vállalnod kell bátran,ne kelljen kaserolnod magad utólag a világban.  Ne kend el

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!