Ahol egyszer lomb voltál…

Ahol egyszer lomb voltál fent az égen,
ne térj vissza gyökérnek a mélybe.
Ha fényben jártál, ne vágyj újra árnyra,
Ne add lelked át a múlt hatalmának.

Mert lombként éltél, széllel daloltál,
fényből ittál, s reményt faragtál.
A gyökér mindig sötétben hallgat halkan,
te viszont ragyogtál s éltél a Napban.

Ne térj vissza, ha hív a régi múlt,
onnan nincsen többé ismét visszaút.
Aki egyszer szállt, ne csússzon vissza,
mert szárnyát tépi le a föld, s a szikla.

Légy hű magadhoz, ne a tömeg zajához,
ne hajolj le másoknak ámító szavához.
Igaz emberként ne kérj tapsot,
hanem szívvel-ésszel építsd a sorsod.

Őrizd magad, mint lángot az éj,
mint fát, mit nem hajlít meg a szél.
Aki egyszer lomb volt, az ott marad,
mert te is ott vagy igazán, igazán szabad.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Háborús vészhelyzet

A kormány mondja: háború van, súlyos, komor,a szó úgy esett a népre, mint éjben a Thor.De nem lángol a ház, nem dübörög a föld,csak rendelet nő, s minden más eltűnő.

Vízióm a szárnyas magról

Megálltam csendben a tompa ég alatt,szürke por ült a fáradt ágak alatt.Szárnyas mag forgott hangtalan körén,mint eltévedt sors a mindenség ölén. Egy árva fa állt kőbe zárva ott,gyökerét betonba szorította

Az agresszió megítélése

Láng csap fel éjben, távoli ég alján,robaj ver visszhangot Irán sok falán.Hírek sodródnak szél hátán át,sorsokról suttog a megtört világ. Műhold tekint le a földre némán,képek beszélnek por és rom

Csak vagyunk

Galaxisok égnek a fekete éjen,hideg törvény mindegyik szemében.Nem hallják meg, ha van földi sikoly,pályájukon haladnak, mint néma boly. Ha meteorit, kisbolygó zúdul alá vadul,nem alku tárgya, vissza nem fordul.A becsapódás

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!