A vélemény

A vélemény kincs, de kár, hogy gyakran silány,
mint rossz parfüm büdös, mégis vidám.
Az ember hordja, mutatja bőszülten, bután,
s hiszi, hogy arany, pedig csak homály.

Akár a segglyuk, mindenkinek akad,
de senki nem kíváncsi a másikéra, mert így szabad.
Mégis a bárgyú folyton-folyvást tülköl,
s a világ fülébe kórusként pöröl.

A Facebook falán özönlik a szó,
ott a lufi is bölcs, sőt prófétáló.
A kommentek alatt háború fakad,
de mindenki csak önmagára hallgat.

A kocsmában ül a nép, és beszél,
„ha én lennék miniszterelnök, te félj!”
Majd hörpint egy sört, s mondja tovább,
mintha a világ sóvárogva várná a szavát.

A kávéház mélyén is zeng a beszéd,
a főnök politikáról, nemzetről, hősökről mesél.
S a csapat, mint mindig, hűen bólogat,
bár van ki unja, de szürcsöl, és hallgat.

A vélemény szent, hisz ettől vagy nagy,
mert hiszed, hogy nem te vagy a zagy.
De mint a szél, ami csak fúj, majd leáll,
a hallgató füléből rettentő gyorsan kiszáll.

A vélemény-menet élén masírozik a nép,
kezében táblák, „Hallgasd meg, ez a szép!”
De mindenki mindig egyszerre kiabál,
így a győzelmi menet végül csak lárma-bál.

A banzáj végén a tér rothadó szeméttel tele,
konfetti közt széttaposva a bölcs üzenete.
De mindenki boldog, mindenki tapsra vár,
mert hiszi, szétvertük mindent, mindenki király!

Szellemileg alultápláltat könnyű megvezetni,
higgye csak, hogy vezér nélkül nem érdemes élni.
A véleményben a jót tapossuk el – mert mondták,
valamiben hinni kell, s ettől lesz a guillotine is csodás.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Háborús vészhelyzet

A kormány mondja: háború van, súlyos, komor,a szó úgy esett a népre, mint éjben a Thor.De nem lángol a ház, nem dübörög a föld,csak rendelet nő, s minden más eltűnő.

Vízióm a szárnyas magról

Megálltam csendben a tompa ég alatt,szürke por ült a fáradt ágak alatt.Szárnyas mag forgott hangtalan körén,mint eltévedt sors a mindenség ölén. Egy árva fa állt kőbe zárva ott,gyökerét betonba szorította

Az agresszió megítélése

Láng csap fel éjben, távoli ég alján,robaj ver visszhangot Irán sok falán.Hírek sodródnak szél hátán át,sorsokról suttog a megtört világ. Műhold tekint le a földre némán,képek beszélnek por és rom

Csak vagyunk

Galaxisok égnek a fekete éjen,hideg törvény mindegyik szemében.Nem hallják meg, ha van földi sikoly,pályájukon haladnak, mint néma boly. Ha meteorit, kisbolygó zúdul alá vadul,nem alku tárgya, vissza nem fordul.A becsapódás

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!