A PÉLDAKÉP

Nem ragyogni vágyik, hanem jelen lenni,
az idő ütőerét csendesen tapintani.
Mert a legtisztább lüktetés is úgy lobog,
mint imádság fölött a szikrázó csillagok.

Nem mozdul mégis mindenütt jár,
szívében kering megannyi világ.
A végtelensége nem távol, hanem közelség,
melyben eggyé oldódik kezdet és vég.

Ha rá tekintesz, ne Őt keresd,
hanem a csendedet, mely benned teljes.
Ő csak tükre a belső életednek,
hol a kimondatlan szavak is élnek.

Az ég nem fölötte, hanem benne dereng,
minden dobbanás egy új világot teremt.
Ő nem birtokol, nem hideg hatalom,
csak halk válasz neked egy néma hajnalon.

Ha egyszer Ő is porrá lesz végül,
fénye tovább él örök lendületből.
Mert nem a test az, ami megmarad,
hanem a másokban őrzött pillanat.

Cirkumpoláris csillag Ő ma is,
időn túli, csendes tanúja mindennek is,
mert aki önmagához mindvégig hű marad,
nem tűnik el, s a lelke soha el nem porlad.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Állatmentés

Nem hős az, ki megment egy életet, csak érzi szívében az értéket. Nem dicsőségért nyúl a bajbajutott után, csak ember marad a baj fokán. Egy állat élete nem kisebb, mint

Hit és valóság

A hit csak fejünkben ragyog, és valljuk, úgy létezik a hit, hogy nem is látjuk. A valóság viszont nem kér hitet, se szót, csak türelmet, s még nyitottabb valót. A

Mazochista aki …

Az ember oly sok mindentől retteg, fél, de van, ki vágyott fájdalomból él. Ha rossz másnak, az neki jó, mert úgy kívánja, a szenvedést örömként lobbantja lángra. A fájdalomhoz vágya

Vessző és pont

A vessző folytatás, remény és vágy, ha van még mit mondani, nyitott az ágy. De pont kell, ha elfáradsz, ha vége a dalnak, hogy teret hagyj végül az új szavaknak.

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!