Minden gondolat rólunk beszél,
akkor is, ha ajkunk róla nem mesél.
Megmutatja félelmeink, vágyaink, hitünk,
azt is, milyen nyomot hagy bennünk az életünk.
Gyerekként kérdeztük: miért, miért, miért?
s megőrjítjük a felnőtteket a válaszért.
Minél többet tudunk, annál több a kérdés,
s minden új válaszra megindul egy újabb keresés.
Egy gondolatból érzés, az érzésből döntés,
a döntésből lassan megszületik a lépés.
Így válik a gondolat egyszer valósággá,
alakít bennünket jó vagy rossz irányba.
A gondolat akkor ér valamit igazán,
ha átsegít minden nehéz nap után.
Ha döntést ad, mikor bizonytalanok vagyunk,
vagy reményt mutat, ahol falakat találunk.
A gondolkodás egy út, amely bennünk halad,
összeköti azt, akik voltunk, azzal, akik vagyunk ma.
Megmutatja, honnan jöttünk, merre tartunk,
közben azt is, hogy mivé váltunk, s még válhatunk.
Méhes József
(Zümi bá’)