Az 5 éves Gergő és a 7 éves Marci unokámnak ajánlva.
Dínó erdő ébred éppen,
napfény játszik zöld levélen.
Trappolás száll messzi tájon,
kaland vár ma minden ágon.
Triceratops reggel futkos,
friss virágtól szája lucskos.
Rákiált a kismadárka,
játsszunk együtt, pajtás, várva!
Stegosaurus búsan lépdel,
páncélján a fény csak tétlen.
Barna kövön csiga mászik,
mosolyt csal rá – nem bánkódik.
Pici raptor szökken, nevet,
fűszál közt a szél is lebeg.
Hancúrozva ugrik félre,
játszik árnyékával, végre.
Brontosaurus nagyot ásít,
dombra lépve feljebb mászik.
Fentről nézi dínó népe,
szívét tölti béke, szépe.
Ankiloszaurusz hátán koppan kő,
feldobja farkát, a főhős ő.
Nevet rajta minden társ is,
kacagásuk erdőt jár, visz.
Pterodactylus fenn az égen
köröz lassan este-félen.
Szárnya suhan, mint a zápor,
hűvös árnyat hoz a tájról.
T-rex épp a tornát tartja,
lába dobban: „Egy – meg rajta!”
Kicsik-nagyok sorba állnak,
futnak vele, sosem fárad.
Dínóerdő csupa játék,
táncot jár a sok barát még.
Labdáznak a tó vizénél,
csobbanásuk messze kísér.
Esti csillag lágyan rezdül,
dínók álma lassan lendül.
Ring az erdő csöndes dalban,
holnap új játék vár, nem is halkan.
Józsi papa
Méhes József
(Zümi bá’)