Magamnak lenni
Szeretnék önmagam lenni, de pechem,
hogy minden reggel más fickó kel fel.
Tegnap még filozófus, ma krumplis lángosos,
holnapra ki tudja? Talán légtornászos.
Magam után futok, mint csirke az udvarban,
de mindig elcsúszom egy banánhéjban.
Utánam rohanok, s közben visszaintek,
mint identitás-golyó a durrdefektnek!
Maszkjaim vitáznak, ki hordja a fejet?
Az egyik komolykodik, a másik nevet.
Az önmagam-ügy nálam már komédia,
a valódi énem már hawai-ban nyaralna.
Identitásom pingpongozik velem,
a labda a múlt, az ütőm meg a jelen.
Épp nyernék magam ellen, de hirtelen cselből
szélvészként futok ki ebből a teremből.
Méhes József
(Zümi bá’)
Szerintem:
A vers azt taglalja, vajon létezik-e egyetlen „valódi én”,
vagy mindig több szerep keveréke vagyunk? Az
identitás nem stabil, hanem folytonos játék és
átalakulás.