Néha jó hülyének lenni

Ha rám tekintesz, könnyen elhiszed,
hogy gondolatból nálam kevés született.
De mögöttem ott lapul az irónia,
egy bohóc lelke, halk tragikomédia.

Az első benyomás, „ez tuti hülye”,
az arcát nézve nincs rajta füle.
A másodiknál meg, „tényleg nem kamuz!”,
de legalább őszinte, semmit nem tabuz.

Én nem rejtem el a marhaságot,
vállalom büszkén a félnótásságot.
Más szégyellné, én inkább élvezem,
hogy logikám néha szétesik szelíden.

Okosnak lenni fárasztó játék,
ott mindig számít, mennyit hibáznék.
Én inkább dobok egy hangos „hurrát”,
és elfelejtem az összes szabályt.

A barátaim csak sóhajtva néznek,
„megint hülye vagy!” – s én csak nevetek.
Nincs is szebb annál, mint látni rajtuk,
hogy elfogadják, én vagyok saját maguk.

Nem kell színpad, nem kell nagy szerep,
a hibáimat én magam nevetem meg.
Más titkolja, ha gyarló vagy ostoba,
én vállalom, ez lett önmagam joga.

Szóval, igen, aki nem ismer, azt hiszi, hülye,
aki ismer, biztosan tudja – és nem szid érte.
Én meg röhögök, mert nincs mit veszteni,
az élet rövid, jobb inkább örömmel játszani!

Így zárul a furcsa vallomásom,
álhülyeség az én társam, barátom.
Nem koptatom el az agyam a semmin,
inkább dobjon rajtam nagyot a morfin.

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Magamnak lenni

Szeretnék önmagam lenni, de pechem, hogy minden reggel más fickó kel fel. Tegnap még filozófus, ma krumplis lángosos, holnapra ki tudja? Talán légtornászos. Magam után futok, mint csirke az udvarban,

A jó arcnak kell a hely

Nem szégyen, ha a haj lehull, a fej határozott, változatlanul. A fénylő koponya csupán jel, a bölcsességnek kell a hely. Aki mindig vállalja sorsát, az nem rejtegeti homlokát. Mosolyog, büszkén

A Tűztorony éneke

Régtől fogva áll a torony, idők viharán át, mint hatalom. Kő-bástyában múlt szava leng, ősök hűsége a falakban zeng. Harang szólt, ha láng közelt, őrködve intett, tűz van – emberek.

Boszi borozó

Sopron város oldalában, pince bújik mély homályban, Boszi borozó, jó tanyája, boros kedvnek szép hazája. Vörösborok vére csordul, pohár alján fénybe fordul, ki baráttal ül az asztalnál, annak szava messze

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!