Sokaknak van, akiknek valaki …

Mosollyal lép be csendesen az életekbe,
szavával férkőzik a szívek mélyébe.
Barátnak tűnik minden mozdulata,
de álarcot rejt minden gondolata.

Tekintete nyugalmat ígér szövetségben,
bizalmat ébreszt szinte észrevétlen.
Szava mézédes, lágyan simogató,
mások lelkét lassan behálózó.

Nem rezdül benne őszinte részvét soha,
Más fájdalma csak múló szó panasza.
Könny hull előtte, ő mégsem rendül meg,
Szívében együttérző láng soha nem ébredez.

Mások bizalmát lépcsőfoknak nézi,
Hasznát keresi, minden léptét méri.
A jóhiszemű ember könnyű préda,
Ha nem veszi észre, hogy mibe csalta.

Csak önmagának épít minden hidat,
S nem érdekli, kit sodor mélybe emiatt.
Saját kívánsága az egyetlen törvény,
Más érzése csupán múló kis árnyék.

Hiúsága tükrében él naponta,
Dicséret fénye kell újra meg újra.
Ha nem csodálják, harag gyúl szemében,
S vihart kavar benne a legkisebb sérelem.

Ha számonkérik, rögtön mást hibáztat,
Hazugságából új meséket támaszt.
A vétkeit sosem sajátjaként látja,
A hamisságot rakja más vállára.

Szívében nem gyúl tartós ragaszkodás,
Kapcsolat számára csak múló állomás.
Arcok cserélődnek, mint őszi levelek,
Mögöttük üresen konganak a terek.

Ha érzi, hogy fogy körülötte a hatás,
Jöhet a fenyegetés vagy lelki zsarolás.
Szavaival félelmet ültet a szívbe,
Hogy a másik újra visszatérjen melléje.

Ha útját állják, haragja lángra lebben,
Bosszúját érleli egyre mélyebb csendben.
Nem a békét keresi, hanem a sebet,
Hogy más cipelje a hamis terheket.

A szabadság néha fájdalmas döntés,
Mégis ebből sarjad minden új remény.
Ki kilép végül a romboló körből,
Visszatalálhat önmagához belül.

Őrizd a lelked, becsüld önmagadat,
Ne add más kezébe minden álmodat.
Vedd észre időben a megtévesztést,
Válaszd a fényt, az életet és a reményt.

Vélemény: Élőhalott leszel, ha szerelmes vagy belé!

Méhes József
(Zümi bá’)

Megosztás:

Kategória további versei

Fejtartás

Ha gond borul rád, s terhe húzza vállad, ne engedd, hogy bilincsbe zárja szárnyad. Emeld fel fejed, s lásd mennyire tágas az ég, hol új reményt sző a fény a

Nem az számít

Nem az számít, mennyi év várt, hanem, hogy tested-lelked mit csinált. Hogy percnyi időből mennyit élsz, s hogy álmaidban mennyit félsz. Hiába hosszú száz napod, ha üres szívvel álmodod. Az

A halhatatlan szépség

A szépség az emberben törékeny vendég, a művészetben már halhatatlan emlék. S míg a test lassan porrá lesz, semmivé, a szépség a művekben örökre él. Ott van a vászon, az

Szeress, ha elkerülhetetlen, ölj!

Ha kell, szeress, s ne rejtsd el a szíved, ne félj kimondani, ami benned éltet. A vágy, a láng, a szenvedély vezessen, s kötődésed soha meg ne rettenjen. Ha kell,

🤞Ne felejts el feliratkozni!

Nem spammelek! Olvasd el a privacy policy-t

error: Content is protected !!